Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Civil élet a politika árnyékában

2009.05.22

Civil élet a politika árnyékában

 

Gyerekcipőben jár még a magyar civil társadalom

 

A Pethőhenyei Közösségépítő Egyesület szervezésében 2009. április 24-én 14.00 órakor Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője tartott előadást Zalaegerszegen, a Társadalmi Egyesülések Székházában.

Az előadás után a civil szektor szakértőjével beszélgettünk.

         - Hogyan látja a magyarországi civil szféra fejlődését a rendszerváltás óta?

         - A rendszerváltás után erőteljes számszerű növekedés kezdődött el a magyar civil életben, amelyhez nem volt még meg a szükséges felkészültség. - mondja Péterfi Ferenc. - Miután néhányan már jártasságot szereztek, a legtehetségesebbeket kiszívta a pártpolitika a rendszerből. A mennyiségi növekedés néhány év alatt beállt egy szintre, a minőségi növekedés azonban még hátravan. Az emberek szemléletének megváltozására lenne szükség, amely egy hosszú folyamat. Társadalmunk gyengéje, a helyi közügyekre való rálátás hiánya. Az egyesületek inkább szolgáltató tevékenységet végeznek, amely konfliktusmentes, és sajnos nem alakult ki még a hatalomkontroll.

         - Melyek az utóbbi évek tendenciái?

         - A politikai elit igyekszik erősen kézben tartani a civil szférát, amely demokráciahiányos jelenség. Ez konkrétan azt jelenti, hogy majdnem minden civil szervezetet be lehet azonosítani egy politikai oldalhoz való kötődése alapján. Az utóbbi négy-öt évben a helyzet csak rosszabb lett. Nyilván a politika azért engedheti ezt meg magának, mert nem elég erős a civil társadalom ahhoz, hogy megvédje magát.

         - Európai viszonylatban hol áll Magyarország?

         - A posztszocialista jelenségnek Magyarországon komoly gyökere van. Ezt tudomásul kell venni, és nem is érdemes hazánkat valamely nyugat-euróai országhoz hasonlítani. A szervezetek organikusan épület ki, és azért akadnak már sikerek is. Főleg az utóbbi években figyelhető meg, hogy öntudatosodott már a civil társadalom. Az ügyek összehozzák a különböző szervezeteket, egy bizonyos cél érdekében sikerül utat találniuk egymáshoz. Jó példa lehet erre a köztársasági elnök jelölése, vagy a jövő nemzedéke ombudsman jelölés is, mindkettő civil kezdeményezésre. Sikerként könyvelhető el a NATO-lokátor ügye is, vagy a különböző környezetszennyezési ügyek megoldása. A magyarországi politikai elit lenézi a civil szektort, ugyanakkor használni akarja, beleszivárog a civil szférába. Sok egyesület valójában politikai fedőszervezet. Nálunk az a tendencia, hogy ha a politikai hatalom és a civilek konfrontálódnak, akkor a civil ügyet behúzzák a politika színterére. Ez nagyon káros.

         - Hogyan alakulnak a bizalmi viszonyok a magyar társadalomban?

         - Ha a bizalmat nézzük, azt kell, hogy mondjam, a teljes társadalom még nem ismeri, és nem tartja elég fontosnak a civil szektort. Egy kutatásnál azonban, ahol a lakosság bizalmát mértük, ott egyértelműen a civilek nyertek. De ez jelentősen romlott az utóbbi években. A bizalmatlansági légkör, amelyet a politika hozott, magával rántotta a civil szférát is. Sajnos komoly esélye látszik annak, hogy a politika miatt az általános bizalmatlanság lesz az uralkodó és ennek komoly veszélyei vannak. Ha lenne egyszer igazi katarzis a társadalomban, akkor fel lehetne építeni újból, mert a bizalmatlanság mindenképpen nagyon sokba kerül egy társadalomnak.